Mit jelent pontosan a COPD?

Dohányzás és légzőszervi betegségek

Dohányzás okozta betegségek Nyomtatás A A fejlett ipari országokban talán a legjelentősebb népegészségügyi kihívást jelentő három betegséget, a COPD-t, a tüdőrákot és a szív-ér rendszeri betegségeket kapcsolták össze ezzel a megnevezéssel — és a dohányzásban találták meg a közös etiológiai tényezőt.

Az is közös vonása ennek a három pusztító kórképnek, hogy meggyógyításukra jelenleg nincsenek eszközeink. A témában megjelent közleményekben olyan újszerű gondolkodásmódról, a közös patomechanizmus felderítése irányába tett erőfeszítésről olvashatunk, amely megkísérli magasabb szinten integrálni ismereteinket.

COPD tünetei és kezelése

Az új terápiás megközelítés mellett egyre nagyobb szerephez jut a prevenció — a dohányzás társadalmi szintű eliminálása. Gerhardsson de Verdier Dohányzás és légzőszervi betegségek. The Big Three concept. A way to tackle the health care crisis. Proc Am Thorac Soc ;— Ezek a betegségek nemritkán együtt fordulnak elő, korai szakban felfedezhetők, mégis rendszerint előrehaladott állapotban ismerik fel és különálló entitásként kezelik őket.

Jellemző rá, hogy más krónikus betegségekkel — például a kardiovaszkuláris betegségekkel és a tüdőrákkal — összehasonlítva aluldiagnosztizált, alulkezelt kórkép, és ellátásának finanszírozása is elégtelen. A klasszikus felfogás szerint a COPD a tüdőfunkcióval meghatározható légzőszervi betegség, amelyet főként a dohányzás okoz. A Lancetben ben megjelent szerkesztőségi közlemény azonban az utóbbi évek epidemiológiai vizsgálati eredményei alapján olyan új összefüggésekben mutatja be a COPD-t, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül a betegellátásban sem.

A dohányzás szerepe minden kétségen felül áll, mégis csupán a dohányosok egy része betegszik meg COPD-ben, tehát a betegségnek genetikai háttere is lehet.

A dohányos köhögést komolyan kell venni!

Meghatározó a dohányfüst által kiváltott gyulladásos reakció mértéke, amely a COPD-re fogékony egyének esetében nagyobb.

A dohányfüggőség összetett jelenség, genetikai és környezeti tényezői is vannak. A COPD kritériuma a tartós légzési áramláskorlátozottság. Jellemző paraméter az erőltetett kilégzési másodperctérfogat FEV1ez az érték a COPD-vel kapcsolatos morbiditási és mortalitási vizsgálatok közös végpontja. Számos epidemiológiai vizsgálatban azt találták, hogy a COPD-s betegek csökkent légzésfunkciós teljesítménye fokozott kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással, valamint fokozott tüdőrákkockázattal jár együtt.

dohányzás és légzőszervi betegségek mennyivel lesz jobb a dohányzás abbahagyása után

Ugyanakkor a COPD rontja a tüdőrák prognózisát. A közelmúltban végzett epidemiológiai vizsgálatokban azt találták, hogy a COPD-s betegek különböző társbetegségeinek komorbiditás nagyobb szerepük van a morbiditásban és a mortalitásban, mint magának a COPD-nek.

A dohányzás ártalmassága

A COPD, a kardiovaszkuláris betegségek és a tüdőrák szoros korrelációja nem meglepő, ha figyelembe vesszük dohányzás és légzőszervi betegségek közös kockázati tényezőt, a cigarettát. A rossz tüdőfunkció, valamint a kardiovaszkuláris betegséggel és a tüdőrákkal való kapcsolat azonban a dohányzás abbahagyása után is megmarad, sőt a dohányzástól függetlenül is megfigyelhető. Ez arra mutat, hogy a dohányzás közvetlen hatása mellett más mechanizmusoknak is szerepük van. Több követéses epidemiológiai vizsgálat és a vonatkozó közlemények áttekintése megerősítette ezeket a megfigyeléseket: a csökkent FEV1 a tüdőrákkockázat növekedésével járt, függetlenül a dohányzási anamnézistől, és ez a kapcsolat a nők esetében kifejezettebb volt.

Ellentétben a kardiovaszkuláris kockázattal, amely a dohányzás abbahagyása után gyorsan csökken, a tüdőrák kockázata sokkal lassabban mérséklődik. A tüdőrák dohányzás és légzőszervi betegségek csökkenése csak a cigaretta teljes elhagyása esetén figyelhető meg. A dohányzás a légutak krónikus gyulladásához, a tüdő szerkezetének átépüléséhez remodelinga tüdőszövet pusztulásához vezet. Eddig nem tisztázódott, hogy a dohányzás okozta gyulladásos folyamat a cigaretta elhagyása után normalizálódik-e, vagy ugyanúgy folytatódik, mint folyamatos dohányzás mellett.

Két keresztmetszeti vizsgálatban azt találták, hogy ha a dohányzás abbahagyása után a tünetek nem szűnnek meg, akkor a gyulladásos folyamat továbbra is fennáll. Egy harmadik vizsgálatban a volt dohányosok légúti gyulladása hasonló mértékű volt, mint azoké a folyamatosan dohányzóké, akiknél hasonló légzésfunkciós értékeket mértek.

Ebből azt a következtetést vonták le, hogy nem önmagában a dohányzásnak, hanem a jellegzetes gyulladásos folyamatnak van alapvető jelentősége a betegség lefolyásában. Bár a dohányzás hatása a gyulladásos markerekre éveken keresztül fennállhat, a dohányzás okozta kedvezőtlen egészségi hatások többsége reverzibilis. Következésképpen a dohányzás abbahagyása kiküszöböli a cigarettához társuló többletkockázat jelentős részét.

Dohányzás okozta betegségek

A szisztémás gyulladás mint közös mechanizmus A dohányfüst a szisztémás és lokális gyulladás jól azonosított stimulánsa, és a gyulladás feltehetően szerepet játszik a tüdőrák és a COPD kórfejlődésében.

A cigarettafüst nemcsak a légutakban és a tüdőben okoz gyulladást, hanem szisztémás celluláris és humorális gyulladást, oxidatív stresszt is kivált, markánsan megváltoztatja a vazomotor és endothel-funkciót, és növeli számos, véralvadást elősegítő faktor koncentrációját.

  • A dohányzás által okozott légzőszervi betegségek COPD dohányzás Daganatos betegségek tüdőbetegség Sípcsont fájdalom a dohányzás miatt A dohányzás veszélyei - Magyar Nemzeti Szívalapítvány Lány vagyok, és leszokom a dohányzást A dohányzás egy olyan káros szenvedély, amiről jobb inkább lemondani, mert senkinek nem tesz jót.
  • Dohányzás és krónikus légúti betegség: kettős kockázat Egészségmagazin

A dohányzásnak ezek a szisztémás hatásai nemcsak a COPD-re jellemző légúti és tüdőelváltozások kialakulásához járulnak hozzá lényeges mértékben, hanem más krónikus betegségekéhez is — köztük a dohányzás és légzőszervi betegségek betegségek, metabolikus rendellenességek és olyan rosszindulatú daganatok kialakulásához, amelyeket a dohányzás vált ki, esetleg olyan kockázati tényezőkkel együtt, mint az obesitas, a hyperlipidaemia vagy a magas vérnyomás. A gyulladásnak a tüdőrák patogenezisében betöltött szerepére vonatkozó sokasodó bizonyítékok azt valószínűsítik, hogy a tüdőn belüli krónikus gyulladás olyan ismételt károsodásokat és reparációs folyamatokat indít el, amelyek elősegítik a sejtszaporodást, a genetikai hiba propagációját és végül a tüdőrák kialakulását.

Egy összefoglaló tanulmányban, amely azzal foglalkozott, hogy milyen helyi és szisztémás hatást fejt ki az akut dohányfüst-expozíció az oxidatív stresszre és a gyulladásos mediátorokra, illetve milyen szisztémás hatása van a tartós dohányfüst-expozíciónak az emberre, a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a dohányzás és a különböző betegségek, valamint az összesített mortalitás között megfigyelt kapcsolatért felelős biológiai mechanizmus továbbra is tisztázatlan.

A C-reaktív protein CRP szintje ugyancsak előrejelzi a kardiovaszkuláris és az összes halálozás alakulását az általános népességben, és ez a dohányzás és légzőszervi betegségek COPD-ben is megvan. A tüdőfunkció örökletessége és a CRP-érték, legalábbis részben, a CRP gén szabályozása alatt áll, ami alátámasztja az oki összefüggést az enyhe szisztémás gyulladás és a légúti betegségek között.

Általánosan elfogadott nézet, hogy a tüdőben zajló gyulladásos folyamatnak kiemelkedő szerepe van a COPD patogenezisében, és hogy COPD-ben szisztémás gyulladás zajlik. Ennek eredete azonban tisztázatlan, és az sem világos, hogy a szisztémás gyulladás indukálja-e a betegséget, vagy a betegség a szisztémás gyulladást.

Epidemiológiai vizsgálatokból kiderült, hogy a sztatinok, az ACE-gátlók illetve angiotenzinreceptor-blokkolók és a kortikoszteroidok hatásosak COPD-ben, kardiovaszkuláris betegségekben és tüdőrákban. Ezek a vizsgálatok arra utalnak, hogy a három betegségnek közös patofiziológiai tényezői lehetnek, de ezeknek a feltevéseknek a megerősítéséhez egyéb típusú vizsgálatokra is szükség van. Először a sztatinok gyulladáscsökkentő tulajdonságai keltették fel az érdeklődést.

Dohányzás és krónikus légúti betegség: kettős kockázat

A sztatinok gyulladáscsökkentő és antioxidáns aktivitásából adódó pleiotrop hatás dohányzás és légzőszervi betegségek befolyásolhatja egyes betegségek halálozását. Hasonló megfigyelésről számoltak be Japánból és Kanadából is. Más epidemiológiai vizsgálatokban azt mutatták ki, hogy az inhalációs kortikoszteroidok kedvező hatást gyakorolnak a kardiovaszkuláris betegségek és a tüdőrák előfordulására.

  • A dohányzó anyák újszülöttjei átlagosan kisebb súlyúak, mint nem dohányzó anyáké.
  • A dohányos köhögést komolyan kell venni!

Ez a koncepció új lehetőségeket nyújt a fogékony dohányosok azonosításában, a dohányosok hatékonyan leszokni a dohányzásról, valamint a dohányosok és volt dohányosok kezelésében. A közelmúlt vizsgálatai bebizonyították, hogy az örökletes tényezőknek fontos szerepük van a COPD kialakulásában. A cigarettafüst addiktív tulajdonságainak és a COPD-re gyakorolt genetikai hatásnak a felismerése új lehetőségeket kínál a különösen esendő dohányosok azonosítására.

dohányzás és légzőszervi betegségek a dohányzás kezelése okozza

Ebben a körben nagyobb a betegség prevalenciája, ami lehetőséget kínál a szűrésre és a korai diagnózisra. A szűrővizsgálatok prediktív értéke függ a betegség prevalenciájától, valamint a vizsgálati eljárás érzékenységétől és specificitásától.

Nagy szenzitivitás és specificitás mellett is csekély lesz a prediktív érték, ha a prevalencia kicsi. Az érzékenyebb dohányosok között nagyobb a COPD prevalenciája, tehát érdemes erőfeszítést tenni a COPD, a kardiovaszkuláris betegségek és a dohányzásellenes tabletták allen carr szakban lévő tüdőrák felfedezésére.

Az újabb képalkotó rendszereknek nagyobb a térbeli és időbeli felbontóképességük, a képeket bármely kívánt síkban és három dimenzióban is képesek megjeleníteni.

A tüdő nagy felbontású CT-vizsgálata érzékeny módszer az emphysema azonosítására, és biztató lehetőségnek látszik a légúti átépülés mennyiségi mérésére is. Jelenleg mind az USA-ban, mind Európában több tízezres populáción végeznek szűrést kis dózisú CT-vel a tüdőrák korai felkutatása céljából. CT-vel kimutathatók a meszes és nem meszes coronaria-plakkok — ez a módszer előrejelezheti a coronaria-történéseket közepes kockázatú egyének körében.

Mindezek miatt a CT alkalmas lehet a COPD, a tüdőrák és a kardiovaszkuláris betegségek korai diagnózisára érzékeny dohányosok körében. Másik lehetőség a biomarkerek és genetikai tulajdonságok diagnosztikai felhasználása.

A dohányzás által okozott légzőszervi betegségek

A közelmúlt tapasztalatai arra mutatnak, hogy a három nagy dohányzás okozta betegségben közös patofiziológia érvényesül, és bizonyos mechanizmusok tovább élnek a dohányzás abbahagyása után is. Erőfeszítéseket kell tenni újfajta gyógyszerek felfedezésére és a különböző betegségekhez vezető mechanizmusok tisztázására. Ezeknek az erőfeszítéseknek össze kell kapcsolniuk a különböző terápiás területeket. Ily módon olyan új terápiák felé nyílhat meg az út, amelyek a közös mechanizmusra irányulnak, és kedvezően befolyásolják mindhárom betegség lefolyását dohányosok és nem dohányzók körében egyaránt.

COPD tünetei és kezelése Utolsó módosítás Pedig ha kialakult, fontos mielőbb orvoshoz fordulni, mert a tünetek korai diagnózisa és kezelése a beteg életminőségét jelentősen befolyásolja. A krónikus légúti betegséggel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa válaszolt.

A jelenlegi irányelvek figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a dohányzás kiváltotta betegségek gyakran együtt fordulnak elő. A többféle krónikus betegségben szenvedő betegek integrált ellátása érdekében szükség van tehát az irányelvek módosítására.

Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy ezeket a közös patomechanizmusú betegségeket egymástól elkülönítve, a komorbiditást nem kellő mértékben figyelembe véve kezeljük.

A különböző betegségek aktív felkutatását bele kell illeszteni a diagnosztikus-terápiás programba.

Minél többet dohányzunk, illetve vagyunk kitéve a passzív dohányzás ártalmainak, annál nagyobb eséllyel alakulhat ki szervezetünkben a COPD-nek is nevezett krónikus obstruktív légzőszervi betegség. A Bizottság a Közegészségügyi Program 1valamint a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram révén számos, a krónikus légzőszervi betegségekkel kapcsolatos projektet támogatott. Összességében kutatási projekt több mint millió euró támogatásban részesült; a támogatott kutatási területek között szerepelt a légúti fertőzések, a ritka betegségek, a COPD, az asztma, az allergiák, valamint a tüdőrák diagnosztizálása, megelőzése és kezelése is. Ezen túlmenően az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés 6 további három releváns projektet finanszírozott köz-magán társulás formájában, 30,5 millió euró értékben 7. A következő Közegészségügyi Programra irányuló — jelenleg tárgyalt — bizottsági javaslat az egészségügyi problémák széles skáláját öleli fel, köztük a krónikus betegségek megelőzését és kezelését is.

Következtetések, kommentár A dohányzás a Nem új az a felismerés, hogy a társadalom és az egyén számára mérhetetlen költségeket és emberi szenvedést okozó három betegség — a COPD, a tüdőrák és a szív-ér rendszeri betegségek — közös kiváltó oka, kockázati tényezője a dohányzás. A közelmúltban figyeltek fel arra, hogy ezek a betegségek gyakran együtt fordulnak elő, és patomechanizmusukban is sok a közös vonás. A három betegség holisztikus megközelítése, integrált gyógyításuk, a komorbiditás feltárására irányuló tudatos törekvés jobb lehetőségeket kínál a betegségek gyógyítására.

dohányzás és légzőszervi betegségek hagyja abba a dohányzást és az ivást hallgasson

A szisztémás gyulladás jelentőségének felismerése, a koleszterincsökkentő készítményeknek a másik két betegségben is érvényesülő kedvező hatása, a dohányzás abbahagyása után is megmaradó hatások tudatosítása — kívánatos, hogy mindez egyre szélesebb körben jelenjen meg a terápiás gyakorlatban.